III. Állatvédelmi Kerekasztal: Sok még a megoldandó kérdés

Állatvédelmi kerekasztal-beszélgetést tartott tegnap a múlt héten a Lelenc Kutyamentő Egyesület és a FÖRI Állategészségügyi Szolgálatát segítő Doktorok az Állatokért Állategészségügyi Alapítvány. A házigazda az „Illatos” volt, a FÖRI székházában civilekkel és állatvédelmi, állatjóléti előadókkal ültünk össze, hogy megvitassuk az állatvédelem, az állategészségügy, az állatjogvédelem legégetőbb kérdéseit. 
 
A felvetett témák között voltak jogi esettanulmányok, állatkínzásos esetek, veszélyes, embert ölt állatok mentésével kapcsolatos problémák és felfogások, civil és hatósági együttműködés – önkormányzati, gyepmesteri, menhelyi és több más megközelítésből. 
 
Részletesen megbeszéltük, hova tudja elhelyezni egy civil szervezet az általa befogott, mentett állatokat, mely lehetőségnek milyen előnyei, hátrányai vannak. Megosztottuk az irányú tapasztalatainkat, hogyan vált az egykori sintértelepből állategészségügyi szolgálat, és hogyan gondoljuk a hatósági és a civil funkciókat szétválasztani.
 
Két kérdésben további egyeztetésre is szükség van: az állatkínzásokkal, -bántalmazásokkal kapcsolatban felmerült, még kialakulóban lévő jogi gyakorlat formálása. Jogilag nem minősül ugyanis az állat jogalanynak, mivel nem lehet „személy”, csak „dolog”. Éppen ezért sértett sem lehet, csak az „elkövetés tárgya”,  a bántalmazott állat gazdája – amennyiben az elkövető más személy - sem lehet sértett, hiszen nem ellene követték el a bántalmazást, kínzást. És mivel az „állatkínzásért” kiszabható szabadságvesztésnek még nem alakult ki a gyakorlata, felvetődött: talán érdemesebb néha „rongálás” miatt feljelentést tenni – ez esetben ugyanis a „sértett” tulajdonos (gazda vagy menhely) javára a sokszor százezrekre rúgó gyógyítási költségeket meg lehet téríttetni az elkövetővel – ez is nagy elrettentő erővel bírhat. 
 
 
A másik, váratlanul felmerült kérdés:  sok párhuzamosság és ellentmondás van a hatósági szervek feladataiban a jogalkotó azon szándékát, hogy az eljárások menetét gyorsabbá, átláthatóvá tegyék, nem mindig sikerül megvalósítani. A résztvevők között több önkormányzati, állatvédelmi hatósági előadó, jogász volt, és nem hiányzott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) sem. 
 
Hamarosan a kormányhivatal illetékes képviselőivel kiegészítve folytatjuk  eszmecserét – az eljárások menetében ugyanis kulcsszerepük van.